Hogy miért teszem?
Mert az életünk során rendkívül sok változáshoz kell alkalmazkodnunk. Az élet nevű játék nem statikus (szerencsére). Viszont dobhat 1-est vagy 6-ost is, amire nem mindig vagyunk felkészülve. Pedig az ember alapvetően a biztonságot keresi. Kiszámíthatóságra, állandóságra vágyik.
Amikor az alapos részletességgel és nagyon sok pénzből megvalósult rózsaszín esküvő után kezdődnek a mindennapok, bizony szép lassan lekerül a tökéletesség nimbusza. Észrevesszük magunkon, hogy ingerlékenyebbek és kevésbé elfogadók vagyunk a párunkkal, pedig nemrég 2 albumnyi kép született a szerelmünkről. Jönnek a változások, a már nem olyan érzés....
Szakemberként, látni kell, mikor kezdett a lejtmenet a szerelem, elfogadás, szeretet útján. Na, ezért az idővonal.
Egyszer olvastam egy cikket amiben kétségbeesett kamaszt nevelő szülőknek adtak tanácsokat. A sok sablonos után, az egyiken felnevettem:
Végy elő egy nagyon cuki kisbaba fotót a kamaszodról, és mikor úgy érzed, megőrjít, nézz a képre és mondd ezt:
Ez ugyanaz a gyerek.... :)
Nincs ez másként egy kapcsolatnál sem.
Úgyhogy, elő a fotóalbumokkal!
Fotó: Markus Winkler: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/technologia-lencse-tortenelmi-esemeny-5192921/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése